Ezüstpénzek

I. István ezüst érméi:

I. István – az első magyar király – a magyar törzsek szövetségéből kialakult fejedelemséget egységes keresztény állammá szervezte át.
Királlyá koronázásával – melyre 1001. január 1-én került sor – létrejött a keresztény Magyar Királyság. Koronázása a fiatal magyar állam stabilitását és szuverenitását igyekezett kifejezni, ami az önálló pénzkibocsátás terén is megnyilvánult. Európához tartozása abban is kifejezésre jutott, hogy pénzverését a nyugat-európai denár rendszerhez igazította.

I. István ezüstpénzei 2 fő típusban ismertek.
Az első típus kibocsátása, – mely valószínűleg a koronázásra készült – feltehetően rövid ideig tarthatott, az sem kizárt, hogy mindössze egyetlen alkalommal került rá sor.
Az érme előlapján nem a kibocsátó nevét tüntették fel, hanem a Lancea Regis („A király lándzsája”) köriratban az uralkodó felhők közül kinyúló keze egy zászlós lándzsát tart – az ország szuverenitását kifejező hatalmi jelvényt- amilyenhez hasonlóval ábrázolták magát I. István királyt az 1031-ben készült koronázási paláston.
A hátlapon a Regia Civitas (Királyi város) körirat szerepel.

Ez a típus a mai napig rendkívül ritkának számít, alig néhány példánya ismert.István második verettípusát már nem elsősorban presztízsokok, hanem sokkal inkább a gazdasági szükséglet indokolta. Az egyszerű, keresztet ábrázoló ezüstpénz előlapi körirata már megnevezi a kibocsátó személyét – (Stephanus rex) , a hátlapon olvasható Regia Civitas (Királyi város) viszont egy konkrét várost jelentett, hanem inkább a Magyar Királyságra utal.
Ez a verettípus kevésbé ritka, több ezer példányban ismert, de így az egyik legkedveltebb Árpád-házi érme a gyűjtők körében.

Ferenc József ezüst pénzei:

Ferenc József számtalan verete közül egyet szeretnénk kiemelni, ami egy hasonlóan „ikonikus” darabja a magyar numizmatika történetének, az 1906-ban kiadott 5 korona névértékű ezüstpénzt. Hátteréről annyit tudni érdemes, hogy a az 1900-as évek elején a korona igen erős valutának számított Európában, nagy volt rá a kereslet, ami ezüst hiányt eredményezett. Az 1900-as kiadás után 1906-ban vert 5 koronásokat csak a forgalomból addigra már kivont érmék anyagából lehet veretni, így mindössze 1263 darab készült. (viszonyításképpen a többi évjárat 500.000-3.840.000 közötti darabszámban készült). Ritkasága miatt Ferenc József érméi között is kiemelkedő darabnak számít, egy jó állapotú darab értéke akár a 3 millió forintot is elérheti. Az 1906-ban készült többi ezüst, nikkel illetve bronz érme (kivéve a 2 fillért) mind ritka darabnak számítanak, melyekért a gyűjtők komoly összegeket fizetnek.

Az 1906-os 5 koronát – ahogy minden mást, amivel a „fantáziadús” ember haszonra tehet szert – előszeretettel hamisítják, legtöbbször az évszám átvésésével (az 1900-as évjárat 0 karakteréből). Léteznek egyéb, az 1908 és 1909-es évjáratokból készült hamisítványok is, de ezek könnyen felismerhetőek, mivel más portré típussal készültek, mint az eredeti 1906-os évjárat.

Ezüstpénzek