zsigmond-cikk-kép.jpg

Középkori pénzek Magyarországon

A középkori pénzek kategória alatt jellemzően az Árpád-házi (1000-1301) és vegyesházi királyok (1307-1526) idejében vert érméket értjük, de középkori pénzverés alatt szokás az I. István király uralkodásától az Erdélyi fejedelemség megalakulásáig terjedő közel 600 évet átölelő időszakot is érteni. Középkori pénzeink készültek aranyból, ezüstből, ritkábban rézből, vagy bronzból. A magyarországi pénzverést az államalapítás részeként I. István király (1000-1038) indította meg. Mintaként a karoling dénárt vette át. A dénárok valószínűleg Esztergomban, vagy Székesfehérváron készültek. Az első darabok közvetlenül királlyá koronázása után már forgalomba kerültek. Az általa veretett pénzek jellegzetes éremképe és mintája az őt követő uralkodók sorának is mintául szolgált. Az Árpád-kori pénzverés fő pénzegységei a dénár és a dénár felét érő obulus voltak, melyek ezüstből készültek. Kis méretű pénzek voltak, a dénárok súlya is mindössze 0.5-1.5 gramm között változott.

Európa vezető gazdasági hatalmai a 13 század közepe felé aranyvalutára tértek át. Az első arany értékpénzek Firenzében készültek. Magyarországon az első aranyforintok Károly Róbert (1308-1342) idején jelentek meg, firenzei mintára. Budán készült aranypénzein firenzei szimbólumok láthatók, liliom és Keresztelő Szent János formájában. A magyar aranypénzek súly és tisztaság tekintetében is kiválóak voltak, aranyforintunk sikeres és elfogadott fizetőeszköznek számított.

A középkori pénzek jó ideig évszám megjelölés nélkül készültek. A vegyesházi aranyforintok esetében is a pénzverés évét (vagy időszakát) az éremkép és a verdejel segítségével szokás meghatározni. Az első, évszámmal ellátott pénzek II. Ulászló (1490-1516) uralkodása alatt jelentek meg. Az idők folyamán közel ötven pénzverdében készültek pénzeink, sokuk csak pár évig, vagy évtizedig működött.

A középkori érmék értéke hatalmas szórást mutat. A gyakoribb ezüst dénárok pár ezer forintért már elérhetők kiváló állapotban. Kedvelt és nem drága pénz még a rézből készült,  IV. Béla által veretett tálkapénz. A rekordot I. István király ikonikus, rendkívül ritka ezüst dénárja tartja. 2011-ben egy numizmatikai aukción 34.000 euróért cserélt gazdát, ezzel a mai napig a legdrágább Árpád-kori ezüstpénznek számít. A vegyesházi aranyforintok ára szintén széles skálán mozog. Luxemburgi Zsigmond, V. László, Hunyadi Mátyás gyakoribb aranyforintjai – állapottól függően – 150.000 forinttól már elérhetők. Az igazán ritka aranypénzek értéke  itt is elérheti a több millió forintot.

(a cikk elején Luxemburgi Zsigmond aranyforintja, lenti képünkön II. Ulászló uralkodásának utolsó évében készült aranyforint látható)

Középkori pénzek Magyarországon
Share this post